Nyomatékosan felhívjuk partnereink és honlapunk látogatóinak figyelmét arra, hogy a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény. Az alábbi tájékoztatót annak érdekében tesszük közzé, hogy az abban foglaltak elkerülése céljából ismételten ráirányítsuk minden ügyfelünk figyelmét a vállalkozások működését szabályozó jogszabályok maradéktalan betartására, a pontos és a vállalkozás gazdálkodásáról valós és megbízható képet adó könyvelés fontosságára. Utóbbi törvényben előírt kötelezettség elképzelhetetlen ügyfelenk jogkövető magatartása nélkül. A könyvelés rendelkezésére bocsátott alapbizonylatok valótlansága, hiánya vagy törvénytelen gazdasági illetve pénzügyi műveletek minden esetben a vállalkozás vezetőjének felelősségre vonását alapozzák meg.
A számvitel rendjének megsértése
A hatályos törvények szerint aktualizálva
Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel:
- a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
- b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Btk. 403. § (1) bekezdés] A fentiek szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. [Btk. 403. § (2) bekezdés] A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el. [Btk. 403. § (3) bekezdés] A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások (eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő) értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. [Btk. 403. § (4) bekezdés] A hiba minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásolónak minősül, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások (eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő) értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. [Btk. 403. § (4) bekezdés] A védett jogtárgy A bűncselekmény elkövetése a számviteli szabályok betartásának törvényes rendjét, a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének áttekinthetőségét, a piaci szereplők információhoz való jutásának jogát és a gazdasági élet tisztaságát veszélyezteti.
Az elkövetési magatartás
A bűncselekmény első alapesetében az elkövetési magatartás a bizonylati rend megsértése, valamint a könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség megszegése. A bizonylati rend megsértése a számviteli kötelezettségek tényleges elvégzési sorrendjének megfelelően a felsorolás első helyén szerepel.
A számvitelről szóló törvény előírása alapján a gazdálkodónak minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni), továbbá a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell és a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. [Szt. 165. § (1)-(2) bekezdés] Szabályszerűnek minősül az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak. [Szt. 165. § (2) bekezdés] A számvitelről szóló törvény egyértelműen előírja továbbá az egyes gazdasági események bizonylatainak feldolgozási rendjét, a bizonylatok számviteli nyilvántartásokba történő rögzítésének a határidejét is.
A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. [Szt. 165. § (3) bekezdés a) pont] A pénzeszközöket nem érintő egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. [Szt. 165. § (3) bekezdés b) pont] A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számvitelről szóló törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni, amelynek megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről, valamint ezen kívül további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben az a megbízható és valós összkép biztosításához szükséges. [Szt. 4. § (1)-(3) bekezdés] A törvény mellőzi a könyvvizsgálati kötelezettség megszegésének büntetendőségét, annak szankcionálása más gyors és kellően hatékony intézkedések alkalmazásával lehetséges, így a büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazása a cselekmény súlyára is figyelemmel, nem indokolt.
Az elkövetés eredménye
A bűncselekmény első alapesetének megállapítására a törvény szerint akkor kerülhet sor, ha annak eredményeként a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézésére kerül sor, vagy ha az elkövetési magatartással összefüggésben az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintése, illetőleg ellenőrzése meghiúsul.
A 2013. évi LXXVIII. törvény módosító rendelkezése alapján a korábbi szabályozástól eltérően már nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott jelentős összegű hiba elérése alapozza meg a büntethetőség megállapítását, hanem az új Büntető Törvénykönyvben külön meghatározásra került a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalma a bűncselekmény elkövetésének megállapításához.
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások (eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő) értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. [Btk. 403. § (4) bekezdés] A hiba minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásolónak minősül, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások (eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő) értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. [Btk. 403. § (4) bekezdés] A büntethetőség megállapításának másik lehetséges feltétele, ha a jogszabályokban előírt bizonylati rend megsértése vagy a könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség megszegése következtében az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintése, illetőleg ellenőrzése meghiúsul.
Az alanyi kör kiterjesztése
A szabályozás a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodókra, így például az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett adóalanyokra és az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti a bűncselekmény alanyi körét, esetükben az elkövetési magatartás a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegése, az elkövetés eredménye pedig, ha ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, valamint a büntetési tétel megegyezik az első alapesetben alkalmazott mértékkel.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti alapnyilvántartást köteles vezetni, amely pénztárkönyv vagy naplófőkönyv lehet, továbbá a részletező nyilvántartások közül azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek. A nyilvántartásokban alakilag és tartalmilag hiteles bizonylatok alapján, időrendben és folyamatosan rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. [Szja. tv. 10. § és 5. számú melléklet] A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően vezetett alap- és kiegészítő nyilvántartásokban adatot rögzíteni, módosítani és törölni szintén csak bizonylat alapján lehet, továbbá az ezekben a nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy szabad, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. [Szja tv. 10. § (3) bekezdés] Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően vezetett bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet, továbbá a nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. [Eva tv. 4. § (5) bekezdés] A súlyosabban minősülő esetek A minősített esetek körében a törvény olyan speciális gazdasági tevékenységet végző gazdasági formákat jelöl meg, amelyek esetében a számviteli szabályok bűncselekménynek tekinthető megszegése súlyosabban minősülnek. A korábbi szabályozáson túl a törvénybe beépítésre került a szervezett ingatlanbefektetési társaság is, tekintettel e társaság esetén előírt induló tőke minimális mértékének összegére is.
A bűnösség formája
A korábbi szabályokhoz képest az új törvény csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni, figyelemmel arra, hogy a gondatlan alakzat elkövetése miatt korábban büntetőeljárások nem indultak, a bűncselekmény ezért csak szándékosan követhető el, ha az elkövető tudata a bűncselekmény minden lényeges elemét átfogja és e cselekményének következményeit egyenesen kívánja, vagy ezekbe a következményekbe belenyugszik, vagyis a bűnösség megállapításához az eshetőleges szándék is elegendő.
A bűncselekmény elkövetése történhet szándékos tevéssel vagy szándékos mulasztással egyaránt, illetve célzat vagy motívum megfogalmazása hiányában az eshetőleges szándék is megalapozza a bűnösséget.
A bűncselekményt egyenes szándékkal követi el, aki tisztában van magatartása társadalomra veszélyes következményével, amelynek megvalósulását biztosra veszi, valószínűnek vagy reálisan lehetségesnek tartja, és cselekményének végrehajtásával éppen azt az eredményt kívánja akaratlagosan elérni.
A bűncselekményt eshetőleges szándékkal követi el, aki tisztában van magatartásának a társadalomra veszélyes következményével, és ugyan nem kívánja, hogy az bekövetkezzen, de valószínűnek vagy reálisan lehetségesnek tartja megvalósulását, és belenyugszik annak lehetőségébe, hogy az könnyen megtörténhet, tehát a veszélyes következmény előrelátása és valószínűsíthető bekövetkezésének tudata sem tartja vissza a cselekményének akaratlagos végrehajtásától.
A bűncselekményt tudatos gondatlansággal követi el, aki előre látja magatartásának a társadalomra veszélyes lehetséges következményét és tisztában van annak társadalmi jelentőségével, ezért nem is kívánja, hogy az bekövetkezzen, hanem cselekményének akaratlagos végrehajtása közben könnyelműen bízik annak elmaradásában. A belenyugvás és a könnyelmű bizakodás közötti különbségtétel egyik eszköze az eredmény bekövetkezésének és elmaradásának valószínűség szerinti összehasonlítása, másik eszköze az elkövető viselkedésének vizsgálata, vagyis, hogy mit tett a káros következmények elmaradása érdekében, illetve mire alapozta a következmények elmaradásával kapcsolatos bizakodását. Amennyiben bizakodása a saját, bizonyított szaktudásán, képességén vagy valamilyen létező és elfogadható külső körülményen alapult, abban az esetben tudatos gondatlansággal való elkövetés állapítható meg, amely itt nem büntetendő, sőt, amennyiben bizakodása teljesen megalapozott volt, mint a gyakorlott cirkuszi késdobáló mutatványos esetében, akkor még gondatlanságot sem lehet esetében megállapítani.
A bűncselekményt hanyag gondatlansággal követi el, aki magatartása lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja, azonban pillanatnyi állapota, ismeretei, személyes tulajdonságai alapján a megfelelő gondosság tanúsítására képes lehetett volna.
A vétlenség megállapításának akkor van helye, ha valaki a tőle elvárható gondosság tanúsítása alapján sem láthatta előre magatartásának társadalomra veszélyes következményét, amely önhibáján kívül véletlenül következett be, ebben az esetben a bűnösség hiánya állapítható meg.
Bűncselekmények – A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
