A cafetéria szabályai 2015. évre vonatkozóan…
Cafetéria 2015
Minden év elején az adótörvény változások dilemma elé állítják a vállalkozásokat, hogy a munkabéren felül milyen kedvező adózási lehetőséggel adhatnak bizonyos juttatásokat a munkavállalóik részére. Sajnos a 2015. évi adótörvény változások némileg bonyolították és szűkítették a Cafeteria rendszer keretében adható béren kívüli juttatások körét.
Egyrészt a korábbi 500 e Ft-os kerethatárt lecsökkentették évi 450 e Ft-ra, másrészt még ebben a csökkentett keretösszegen belül is meghatároztak egy évi 200 e Ft-os általános és egy 450 e Ft-os rekreációs keretösszeget.
Adómentes juttatások
Ingyenes számítógép használat (Szja tv. 1. sz. mell. 7.11. pont)
A munkáltató által lehetőség van, hogy számítógép használatot ingyenesen, vagy kedvezményesen a munkavállalója részére biztosítson. A juttatás célja az otthoni számítógép használat elősegítése, mely történhet természetben, vagyis a munkáltató tulajdonában lévő számítógép átadásaként (de nem a tulajdonába), vagy utalvány formájában. Ez utóbbinál a felhasználás jogszerűsége, vagyis, hogy a nevesített utalvány elköltése ténylegesen is számítógép használatra történjen a munkavállaló felelőssége. A juttatás felső korlát nélkül adható.
Kockázati biztosítás (Szja tv. 1. sz. mell. 6.3. pont)
A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló egyéni haláleseti élet-, baleset- és betegség biztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben a kockázati alapú biztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). További feltétel, hogy a biztosító kizárólag a kockázati esemény (betegség, baleset, halál) bekövetkezésekor adhat juttatást. A juttatás adómentes felső korlátja a havi biztosítási díjhoz kapcsolódik, mely nem haladhatja meg a minimálbér 30 %-át, vagyis havi 31.500,- Ft-ot.
Teljes életre szóló biztosítás (Szja tv. 1. sz. mell. 6.9. pont)
A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) életbiztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben az életbiztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, az elérési, haláleseti kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). A juttatás adómentességének nincs felső korlátja, így a rendszeresen fizetett biztosítási díj bármekkora lehet. Ennek a juttatásnak az adómentessége a jelenlegi szabályok szerint 2017-ig marad meg.
Védőszemüveg juttatás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.8. pontja)
A munkáltató a számítógép előtt dolgozó munkavállalói részére, az egészségmegőrzés céljából a „képernyő előtti munkavégzéshez” éleslátást biztosító szemüveget biztosíthat. Bizonyos körülmények között ez a fajta juttatás kötelező juttatási elemként is megjelenhet, amennyiben a munkavállalónak igazolhatóan nem megfelelő az általa használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez. Ehhez a juttatáshoz szükséges, hogy a munkavállaló legalább 2 évente orvosi vizsgálaton igazoltan részt vegyen. A juttatás felső korlát nélkül adómentes, mely történhet úgy, hogy a munkáltató veszi meg a védőszemüveget és adja át a munkavállalónak, vagy a munkavállaló veszi meg a védőszemüveget, melynek érték a munkáltató nevére szóló számla ellenében kapja meg.
Lakásszerzési támogatás (Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. pont)
A munkáltatónak lehetősége van hogy a munkavállalónak hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtson, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a kizárólag munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) lakásvásárlásra. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatás másik korlátja, hogy a támogatható lakás ne haladja meg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigényt.
Lakáshitel törlesztési támogatás (Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. pont)
A munkáltatónak 2014-től lehetősége van, hogy hozzájáruljon a munkavállaló fennálló lakáshitelének a törlesztéséhez teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatást kizárólag hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján lehet folyósítani. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen.
Munkába járás költség-kiegészítése (39/2010 (II. 26.) korm. rend. alapján)
A munkáltatónak 2010. május 2-ától a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II. 26.) kormányrendelet alapján kötelessége megtéríteni a munkavállaló közösségi közlekedési eszközön történő napi munkába járás (amikor a munkahely és lakóhely nem azonos településen található) bérlet, vagy jegy költségeinek legalább 86 %-át megtéríteni. Ez egy kötelező térítés, azonban a munkáltató döntésétől függően megtérítheti akár a 86 %-on felüli 14 %-os részt is teljesen adó- és járulékmentesen, amely akár beletartozhat a Cafeteria rendszerbe.
Sporteseményre szóló belépőjegy (Szja tv. 1. sz. mell. 8.28. pont)
A munkáltatónak 2010. augusztus 18-ától lehetősége van hogy adó- és járulékmentes juttatásként átvállalja munkavállalójának a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló (akár a Forma 1 Magyar Nagydíjra is) belépőjegyének, vagy bérletének a költségét. Ezen juttatás kizárólag a sportesemény látogatására vonatkozik és nem szabad összekeverni az úgynevezett fitness belépőkkel. A juttatás 2014-től felső korlát nélkül adható teljesen adó és járulékmentesen akár sporteseményre szóló belépőjegyre elkölthető utalvány formájában, akár a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében.
Kulturális szolgáltatás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.28. pont)
A kifizetőnek (tehát nem csak a munkáltatónak) lehetősége van arra, hogy adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállaló által igénybe vett kulturális szolgáltatások költségeihez évi 50.000,- Ft értékben. Kulturális szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A mozijegy nem minősül kulturális szolgáltatásnak! A juttatás adható kulturális szolgáltatásra elkölthető utalvány formájában, vagy a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében.
Ingyenes védőoltás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.39. pont)
A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállalója egészségének a megőrzése céljából igénybe vett, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltás (vakcina és az oltás beadásának) költségeihez.
Bölcsődei szolgáltatás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.6. pont)
A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója gyermekének bölcsődei ellátásának költségeihez. A juttatás (bár még kevés az ilyen lehetőség) bölcsődei szolgáltatás igénybe vételére jogosító utalvány formájában, vagy az igénybe vett bölcsődei szolgáltatásról szóló számla ellenében.
Béren kívüli juttatások
Ezen juttatások adóterhelése 35,7 %-os mely a juttatás értékének 19 %-os adóalap-kiegészítéssel növelt része utáni 16 %-os szja-ból és 14 %-os eho-ból tevődik össze. A béren kívüli juttatások az Szja tv. 71. §-ában felsorolt nevesített juttatások lehetnek, melyek éves szinten összevontan 450.000,- Ft értékben adhatóak béren kívüli juttatásként. Azonban a kerethatáron belül meghatározásra került a 200.000,- Ft összegű általános keretösszeg, melybe a nevesített juttatások zöme tartozik és a 450.000,- Ft összegű rekreációs keretösszeg, melybe kizárólag a SZÉP kártya tartozik. Az általános és rekreációs keretösszegen belül adott juttatások együttes értéke éves szinten viszont nem haladhatja meg a 450.000,- Ft-ot. Amennyiben túllépjük bármelyik kerethatárt, vagy a juttatások egyedi értékhatárait, úgy azok átkerültnek az egyes meghatározott juttatások közé és a 14 %-os eho helyett 27 %-os eho-val kell számolni, mely által így 51,17 %-os adóterheléssel számolhatunk.
Az évi 200.000,- Ft-os általános keretösszegbe tartozó juttatások
Erzsébet utalvány
2013-tól az étkezési utalványokat váltotta fel a béren kívüli juttatások között. Kizárólag az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. bocsáthatja ki. Az utalvány fogyasztásra kész étel és melegételre vásárlására jogosít. Béren kívüli juttatásként havonta max. 8.000,- Ft értékben lehet biztosítani.
Munkahelyi étkezde
Amennyiben a munkáltató rendelkezik munkahelyi (üzemi) étkezőhellyel, akkor lehetősége van, hogy béren kívüli juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója üzemi étkezdében történő étkezésének költségeihez. A juttatás a munkáltató kizárólag a munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen elkölthető utalvány formájában biztosíthatja. Béren kívüli juttatásként havonta max. 12.500,- Ft értékben lehet biztosítani.
Iskolakezdési támogatás
A juttatás az iskoláskorú, közoktatási intézményben (tehát kizárólag általános iskola, középiskola, szakiskola) tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújt segítséget. Az iskolakezdési támogatás kizárólag tankönyv, taneszköz, vagy ruházat vásárlására jogosít. A juttatás kizárólag utalvány formájában lehet adni, melynek béren kívüli juttatásként adóztatott felső korlátja 31.500,- Ft évente és gyermekenként.
Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás
A juttatás az önkéntes pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállalás formájában valósul meg. Az Önkéntes egészségpénztár és önsegélyező pénztár célja a tag részére az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott/támogatott – de gyakran igénybevett – egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások finanszírozása. Béren kívüli juttatásként havonta max. 31.500,- Ft értékben lehet biztosítani.
Önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás
Az önkéntes nyugdíjpénztár a tag (munkavállaló) egyéni számláján összegyűjtött tőke hozammal növelt értékét a pénztártag nyugdíjba vonulásakor, vagy a pénztár alapszabályában meghatározott futamidő leteltét követően a pénztártag részére egy összegben kifizeti, vagy havi járadékként folyósítja. Ennek célja a munkavállaló öngondoskodása a nyugdíjas éveire. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni számlán lévő összeg kamatadó-mentes befektetésnek minősül, továbbá a számlán lévő összeg örökölhető. Béren kívüli juttatásként havonta max. 52.500,- Ft értékben lehet biztosítani.
Utazási bérlet formájában adott juttatás
A munkáltatónak lehetősége van, hogy a munkavállaló adott településen belüli munkába járáshoz havi, vagy éves helyi utazási bérletet biztosítson. Ennél a juttatásnál arra kell odafigyelni, hogy kizárólag helyi utazási bérlet adható. Béren kívüli juttatásként max. a bérlet árát lehet biztosítani.
Iskolarendszerű képzés munkáltatói támogatása
A munkáltatónak lehetősége van, hogy támogassa a munkavállalója iskolai rendszerű képzésének költségeit. Azok az oktatások tartoznak ide, amely képzések a munkavállaló által betöltött munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el, illetve ha a képzés a munkáltatónál történő tevékenységéhez/munkavállaláshoz szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza meg. Iskolarendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmáról a szakképzésről szóló törvényben olvashatunk. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Béren kívüli juttatásként évente max.. 262.500,- Ft értékű támogatást lehet biztosítani.
Üdülési szolgáltatás
Amennyiben munkáltatónak van a tulajdonában, illetve vagyonkezelésében üdülő, akkor lehetősége van a munkavállalója részére ebben az üdülőben béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást biztosítani. Az üdülési szolgáltatásban részesülhet a munkavállaló közeli hozzátartozója is. Béren kívüli juttatásként évente és személyenként max. 105.000,- Ft értékű juttatást lehet adni.
Az évi 450.000,- Ft-os rekreációs keretösszegbe tartozó juttatások
Széchenyi pihenő kártya
A 2015. évben hatályos Szja törvény alapján a Széchenyi Pihenő Kártya közismertebb nevén a SZÉP kártya formájában történő juttatás során a munkáltató 3 különböző alszámlára utalhatja a béren kívüli juttatásként viselkedő támogatást, melyet a munkavállaló szálláshelyhez (évi max. 225.000,- Ft), étteremhez (évi max. 150.000,- Ft) és szabadidő eltöltéséhez (évi max. 75.000,- Ft) kapcsolódó költségek fedezetére tud felhasználni.
A béren kívüli juttatások keretösszegébe nem tartozó béren kívüli juttatás
Önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói adomány
A juttatás az önkéntes – jellemzően az önkéntes egészség és önsegélyező – pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállaláson felül, mint munkáltatói adomány valósul meg. A munkáltatói adomány minden esetben a munkáltató által kiválasztott célzott szolgáltatásra vonatkozik, melyet a munkavállaló kizárólag erre a meghatározott egészségügyi-, egészségvédelmi-, stb. szolgáltatások finanszírozása szolgáltatásra költhet el. FONTOS, hogy ez a juttatás béren kívüli juttatásként adózik, viszont nem tartozik bele a 200.000,- Ft-os, illetve 450.000,- Ft-os kerethatárba, így akár ezeken felül is adható. Béren kívüli juttatáskénti adóterhelés mellett évente és munkavállalónként max. 105.000,- Ft értékben adható.
Egyes meghatározott juttatások:
Ezen juttatások adóterhelése 51,17 %-os mely a juttatás értékének 19 %-os adóalap-kiegészítéssel növelt része után 16 %-os szja-ból és 27 %-os eho-ból tevődik össze. Jellemzően utalvány formájában szokták ezeket a juttatásokat biztosítani a Cafeteria rendszer keretein belül, viszont azok az utalványok, amelyek kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosítanak, azok nem tartoznak ebbe a juttatási körbe. Ebbe a körbe tartozik a béren kívüli juttatások azon része, melyek túllépik az egyedi értékhatárt, vagy összesített 200.000,- Ft-os, illetve 450.000,- Ft-os keretösszeget.
Ajándékutalvány – csekély értékű ajándékként
A munkáltató számára biztosított annak lehetősége, hogy bizonyos események, évfordulók, ünnepek stb. alkalmával, akár ajándékutalvány formájában, évente három alkalommal csekély értékű ajándékban részesítse a munkavállalóját. Az ajándékutalványt a munkavállalón kívül annak közeli hozzátartozója részére is lehet juttatni. A munkáltató a juttatást a leggyakrabban utalvány formájában adhatja, melynek az értéke alkalmanként nem haladhatja meg a 10.500,- Ft-ot.
